Munkaruha ismertetők

Munkavédelmi kesztyű jelölések

2020.07.20 09:00
Munkavédelmi kesztyű jelölések

A munkavédelmi kesztyű jelölések figyelembe vételével ki lehet választani a számunkra legideálisabb kesztyűt, amely megfelelő védelmet nyújt és megkönnyíti a munkavégzést. A különféle munkavédelmi kesztyűk különféle helyzetekben védik meg a viselőjüket. A kesztyű jelölése egy gyors áttekintést ad a munkavédelmi kesztyű tűrőképességéről, használati területeiről és az ajánlott felhasználási módozatokról. A munkavédelmi kesztyű jelölések idővel szabványosodtak, ezek a szabványos jelölések pedig megkönnyítik azt, hogy az ideális kesztyűt kiválasszuk a magunk, vagy munkatársaink számára. Mielőtt munkavédelmi terméket vásárol, tájékozódjon védőeszközökkel szembeni elvárásokról, cégének előírásairól és kérje ki munaadója, vagy munkavédelmi szakember tanácsát is.

A jelölés nélküli kesztyűk

A munkavédelmi kesztyű jelölések hiánya arra utal, hogy az adott kesztyű komoly behatások ellen nem védi meg a viselőjét. A jelölés hiánya nem feltétlenül jelent rossz minőségű terméket. Egy cérnakesztyű például nyilvánvalóan nem fog a láncfűrész ellen megvédeni, mivel természetesen más munkaterületre tervezték. A jelölés nélküli kesztyűk tehát olyan esetben használhatóak, amikor a munkaruha célja a tisztaság megóvása, vagy pl. a víz elleni alapvető védelme. Amennyiben a munkaruha célja a viselő épségének a megóvása, úgy a munkavédelmi kesztyű jelölések figyelembe vétele elkerülhetetlenné válik.

A védőkesztyűkre vonatkozó általános követelményeket az MSZ EN 420 tartalmazza, ez az alap szabvány határozza meg például a kötelező jelöléseket, a munkavédelmi kesztyű megfelelő méretezését, vízállóságát, kézre való illeszkedést 5 teljesítményszinten, vízgőz-áteresztőképességét, illetve az egészségre káros anyagoktól való mentességét is.

Munkavédelmi kesztyű a fizikai behatások ellen

A jó munkavédelmi kesztyű egyik célja, hogy a viselője ujjait, kezét megvédje. A fizikai behatások elleni védelem két csoportra osztható. Az egyik ilyen védőhatás a vágóhatással szembeni ellenállás. A másik legfontosabb védelem pedig a szúróhatás elleni védelem. A kesztyűk egy része csak az előbbiben jeleskedik, másik része csak az utóbbiban és vannak olyan munkavédelmi kesztyűk is, amelyek mindkét típusú behatás ellen megfelelő védelmet nyújtanak. Ezeket az adott kesztűkre vonatkozó információkat pedig a munkavédelmi kesztyű jelöléseiből fogjuk tudni pontosan meghatározni.

 

 

MSZ EN 388 szabványrendszer

Az MSZ EN 388 szabványrendszer segítségével kideríthető, hogy a kesztyű mennyire áll ellen a vágásnak, és a szúrásnak. A szabványrendszer jelölését egy címeres kalapács és az EN388 felirat jelzi. A címer alatt négy darab szám, vagy négy darab szám, és két darab betű található. Ezeknek a jeleknek az értelmezésével meg lehet állapítani, hogy a munkavédelmi kesztyű mennyire védi a viselőjét a szűró és vágóhatásokkal szemben.

A számok 1 és 5 között jelölik a szinteket, minél magasabb a szám értéke, annál magasabb védelmet nyújt az adott hatás ellen. A számok sorrendje fontos, mert a sorrend alapján lett meghatározva a jelentésük. Az első szám a koptatóhatás jelölése, a második a vágó hatás elleni védelmet jelöli, utánuk a szakítóerő és a szúró hatás elleni védelem szintje kerül a számok alapján meghatározásra.

A szabványrendszerben a számokat követi két betű, az első jelöli az egyenes pengevágással szembeni ellenállás értékét A-tól F-ig terjedő skálán. A második betű egy értéket vehet fel, a P betűvel jelölik, ha a kesztyű ütésálló minősítéssel is rendelkezik.

Munkavédelmi kesztyű a vágóhatás ellen

A címeres logó alatti második szám a vágóhatás elleni védelmet jelenti. Ez a szám egytől ötig terjedhet. Az 1 a legkisebb, az 5. pedig a legnagyobb fokozatú védelmet jelenti. Mindegyik szint körülbelül a duplája az előzőnek, vagyis a hármas szintű vágóhatás elleni védelem kétszer erősebb, mint a kettes szintű védelem, és így tovább. Ez a többi értékre is vonatkozik, vagyis a számok nagyságától függően erősebb a kesztyű védelme. A vizsgálat egy 1050 g tömegű fém penge 150 mm magasból való leejtésével történik és ez alapján határozzák meg az értékét. Speciális, teljes vágásbiztonságot nyújtó védőkesztyű a lánckesztyű, ezekre azonban az MSZ EN 1082 szabvány vonatkozik.

Munkavédelmi kesztyű a szúrás ellen

A negyedik szám a címeres kép alatt a szúrás elleni védelmet jelenti. Ez a szám egytől négyig terjed. Az előző esethez hasonlóan itt is a nagyobb szám nagyobb védelmet jelent. A különbség abban rejlik, hogy a szám növekedése nem feltétlenül jelent kétszeres védelmet. A szúróerő és a vágóhatás elleni védelmet érdemes együtt figyelembe venni a munkavédelmi kesztyű megvásárlása előtt. A jelöléseket figyelembe véve a legkisebb védőhatással az EN 388 szabványrendszerben az 1.1.1.1 jelölésű munkavédelmi kesztyű, míg a legnagyobbal az 5.5.5.5.F.P. jelölésű kesztyű rendelkezik. 

Atomtámadás elleni védelem

A munkavédelmi kesztyű az ellen nem véd. Van viszont hővel szembeni ellenállóképesség, gyúlékonysággal szembeni ellenállás, olvadt fém elleni védelem. Az ilyen kesztyűk az MSZ EN 407 jelölési szabvány szerint vannak kategorizálva. A nagyobb számok itt is a jobb hőellenállást hivatottak jelenteni és bár ennél a szabványnál csak 4-ig tart a szintek számozása, ugyanakkor az értelmezésükhöz már szükség lehet professzionális szakértők igénybevételére is.

Egyéb munkavédelmi kesztyű jelölések

Az MSZ EN 374 jelölésű munkavédelmi kesztyű vegyszerek és mikroorganizmusok ellen véd. A védelem itt minimális, és három különböző szint létezik. Az első a legtöbb vegyszer ellen véd, a második már bizonyos mikroorganizmusok ellen is. A harmadik már a legtöbb vegyszer és mikroorganizmus ellen is egy átfogó alapvető védelmet nyújt.

Az EN 455 az egyszer használatos és orvosi kesztyűkre vonatkozó szabvány, amelyben többek közt meghatározásra kerültek a biológiai értékelés követelményei és vizsgálatai is. Az EN 60903 jelölés az elektromos áram elleni védelemet jelöli, az ESD kesztyűk pedig az elektrosztatikus kisülések elkerülésére ajánlottak, a CE Food Safe jelöléssel ellátott kesztyűk pedig megfelelnek az Európai Unió élelmiszerekkel érintkező anyagokkal szemben támasztott alapkövetelményeink.